Tegnap esti meglepetés
2015. június 28., vasárnap
2015. június 27., szombat
2015. június 26., péntek
Igazából nem is tudom, mit mondjak.
Már kezdem úgy érezni magam, mint egy vén picsa, akinek semmi sem jó.
Igazából semmi baj nem volt ezzel a SAP traininggel. Sőt még jó is lett volna, ha egyedül vagyok Magyarországról.
Komolyan kiakasztanak a kolléganőim... Szerencsére ketten a pesti irodában dolgoznak, így velük többnyire csak telefonos kapcsolatom van, de az is épp elég.
1. Szerintem ő autista. Egyszerűen nem lehet szavakba önteni, mennyire nehéz vele együtt dolgozni. Az elmúlt két napban, ha ránéztem, akkor borboleta pingvinjei jutottak róla eszembe.Csak ezek a pingvinek cukik, ő meg annyira nem. Őket megdögönyöznéd, őt meg nem... De a tétova totyogás és némaság tökéletesen jellemző rá is.
2. Ő már közel van a nyugdíjhoz, de egy körülmény. Egy feladat végrehajtás 80 telefonhívással jár nála, a folyamatos megerősítés miatt. Például felhív, hogy kaptunk egy e-mailt,igen, én is megkaptam és ő erre írt választ, amit fel is olvas nekem telefonban, majd közli, hogy akkor ő most ezt elküldi és én is kapok egy másolatot.... wtf??? akkor miért is kell nekem végig hallgatnom telefonba a választ ha aztán meg el is olvashatom????
3. A "kedvenc", akiről már sokat írtam. Ő közvetlen kolléganőm. Ő a hős. Az ész. A tökély.
Tökéletesen példázza remek személyiségét, két apró történet:
- Tud angolul, ám nem túl biztosan. Én vállalom, hogy az én angol tudásom is itt-ott hiányos, de megértetem magam másokkal, el tudok beszélgetni, viccelődni másokkal angolul. Megkért, hogy kérdezzek meg valamit az előadáson, ami az ő munkájához kapcsolódik. Meg is tettem. A választ természetesen megértette, nem kellett lefordítani neki. Egyszerűen csak nem, merte megkérdezni. Bár szerintem simán meg tudta volna.
Majd később egy hosszabb beszélgetésbe keveredtünk a többi külföldi kollégával egy elég bonyolult ügy miatt. Mikor befejeztük, megbökte a vállam és közölte, hogy az egyik mondatban rosszul használtam egy szót. Thank you for your fucking assistance!
- Sikerült az egyik szünetben pár szót váltanom az osztrák kollégákkal, akik az oktatáson nem vettek részt. Ám napi e-mail kapcsolatban vagyok velük. Eddig még sosem találkoztunk, szóval tök jól esett. Természetesen kedvenc kolléganőm jött velem.Olyan volt, mint valami puli kutyus, mindenhova követett. Végig hallgatta a beszélgetésünket. Nem zavart.
Tegnap főnök asszony megkérdezi, hogy tudtunk-e beszélgetni az osztrák kollégákkal. Erre közli, hogy igen, tök kedvesek voltak, sokat beszélgetett velük, megtudta róluk,, hogy.... és elkezdte mesélni, amit végighallgatott....
Tudom, hogy az az én nagy bajom, hogy a teszetoszaságot nem jól viselem. Kos vagyok! Szóval a pesti kolléganőkkel szemben való rossz érzésem ebből következik. Nem vagyunk egyformák. Ők olyanok, amilyenek, meg én is. Kicsit több türelemmel kell irányukba lennem, hogy elfogadjam az ő tempójukat, mentalitásukat. Igyekszem is, tényleg, de gyógypedagógus soha nem lesz belőlem. Nem véletlen....
Ám a rosszindulatot nem tudom és nem is akarom tolerálni. A legnagyobb bajom, hogy naiv vagyok és első szándékból mindig segítek. Aztán mikor hallom, hogy a hátam mögött learatják a babért vagy kigúnyolnak, azt utálom....
Ilyenkor mit lehet tenni??? Legyek bunkó? Mondjam, hogy nem segítek? Mondjam, hogy hagyjon békén? De mégiscsak együtt dolgozunk... Több, mint napi nyolc órát együtt töltünk...
Már kezdem úgy érezni magam, mint egy vén picsa, akinek semmi sem jó.
Igazából semmi baj nem volt ezzel a SAP traininggel. Sőt még jó is lett volna, ha egyedül vagyok Magyarországról.
Komolyan kiakasztanak a kolléganőim... Szerencsére ketten a pesti irodában dolgoznak, így velük többnyire csak telefonos kapcsolatom van, de az is épp elég.
1. Szerintem ő autista. Egyszerűen nem lehet szavakba önteni, mennyire nehéz vele együtt dolgozni. Az elmúlt két napban, ha ránéztem, akkor borboleta pingvinjei jutottak róla eszembe.
2. Ő már közel van a nyugdíjhoz, de egy körülmény. Egy feladat végrehajtás 80 telefonhívással jár nála, a folyamatos megerősítés miatt. Például felhív, hogy kaptunk egy e-mailt,
3. A "kedvenc", akiről már sokat írtam. Ő közvetlen kolléganőm. Ő a hős. Az ész. A tökély.
Tökéletesen példázza remek személyiségét, két apró történet:
- Tud angolul, ám nem túl biztosan. Én vállalom, hogy az én angol tudásom is itt-ott hiányos, de megértetem magam másokkal, el tudok beszélgetni, viccelődni másokkal angolul. Megkért, hogy kérdezzek meg valamit az előadáson, ami az ő munkájához kapcsolódik. Meg is tettem. A választ természetesen megértette, nem kellett lefordítani neki. Egyszerűen csak nem, merte megkérdezni. Bár szerintem simán meg tudta volna.
Majd később egy hosszabb beszélgetésbe keveredtünk a többi külföldi kollégával egy elég bonyolult ügy miatt. Mikor befejeztük, megbökte a vállam és közölte, hogy az egyik mondatban rosszul használtam egy szót. Thank you for your fucking assistance!
- Sikerült az egyik szünetben pár szót váltanom az osztrák kollégákkal, akik az oktatáson nem vettek részt. Ám napi e-mail kapcsolatban vagyok velük. Eddig még sosem találkoztunk, szóval tök jól esett. Természetesen kedvenc kolléganőm jött velem.
Tegnap főnök asszony megkérdezi, hogy tudtunk-e beszélgetni az osztrák kollégákkal. Erre közli, hogy igen, tök kedvesek voltak, sokat beszélgetett velük, megtudta róluk,, hogy.... és elkezdte mesélni, amit végighallgatott....
Tudom, hogy az az én nagy bajom, hogy a teszetoszaságot nem jól viselem. Kos vagyok! Szóval a pesti kolléganőkkel szemben való rossz érzésem ebből következik. Nem vagyunk egyformák. Ők olyanok, amilyenek, meg én is. Kicsit több türelemmel kell irányukba lennem, hogy elfogadjam az ő tempójukat, mentalitásukat. Igyekszem is, tényleg, de gyógypedagógus soha nem lesz belőlem. Nem véletlen....
Ám a rosszindulatot nem tudom és nem is akarom tolerálni. A legnagyobb bajom, hogy naiv vagyok és első szándékból mindig segítek. Aztán mikor hallom, hogy a hátam mögött learatják a babért vagy kigúnyolnak, azt utálom....
Ilyenkor mit lehet tenni??? Legyek bunkó? Mondjam, hogy nem segítek? Mondjam, hogy hagyjon békén? De mégiscsak együtt dolgozunk... Több, mint napi nyolc órát együtt töltünk...
2015. június 23., kedd
Szoktam olvasni, hogy ilyen meg olyan kimutatások alapján, melyik korosztály, mit nézett a tv-ben.
Ekkor mindig rájövök, hogy engem még a kutya nem kérdezett meg, hogy ugyan mit néztem a tv-ben kedd este. Ha mások is így vannak ezzel, akkor lehet, hogy ezek a kimutatás full kamu. Vagy talán mindig ugyanazt az X embert kérdezik meg. De akkor is kamu....
Bár velem elég rosszul járnának, mert tv-t nézek a legritkábban
Ekkor mindig rájövök, hogy engem még a kutya nem kérdezett meg, hogy ugyan mit néztem a tv-ben kedd este. Ha mások is így vannak ezzel, akkor lehet, hogy ezek a kimutatás full kamu. Vagy talán mindig ugyanazt az X embert kérdezik meg. De akkor is kamu....
2015. június 22., hétfő
2015. június 16., kedd
Annyira nem szeretem az olyan embereket, akik állandóan másokat cikiznek és gúnyolnak.
"Kedvenc" kolléganőmtől ma reggel röpke fél óra alatt vagy 3 olyan sztorit hallottam, ami arra irányult, hogy kigúnyoljon másokat. Köztük olyanokat is akiket, mi a munkatársai nem is ismerünk. Például a szomszédját. Akit elvileg kedvel. Szegény állítólag nagyon kövér, nem tudom betegségtől-e vagy sem, de szerintem nem is lényeg. És erre itt arról sztorizgat, hogy legutóbb mikor elmentek velük erre meg arra mikor mennyit evett, meg hogy éhes volt meg ilyenek és közben nagyokat kuncog.
Egyrészt kurvára leszarom másrészt meg szembe köpném magam a helyébe. Valaki szemébe puncsol, a háta mögött meg kigúnyolja.
"Kedvenc" kolléganőmtől ma reggel röpke fél óra alatt vagy 3 olyan sztorit hallottam, ami arra irányult, hogy kigúnyoljon másokat. Köztük olyanokat is akiket, mi a munkatársai nem is ismerünk. Például a szomszédját. Akit elvileg kedvel. Szegény állítólag nagyon kövér, nem tudom betegségtől-e vagy sem, de szerintem nem is lényeg. És erre itt arról sztorizgat, hogy legutóbb mikor elmentek velük erre meg arra mikor mennyit evett, meg hogy éhes volt meg ilyenek és közben nagyokat kuncog.
Egyrészt kurvára leszarom másrészt meg szembe köpném magam a helyébe. Valaki szemébe puncsol, a háta mögött meg kigúnyolja.
2015. június 15., hétfő
Ma délután angol órát fogok tartani.
Kicsit parázom. Még sosem korrepetáltam senkit, semmiből, pedig párszor már kacérkodtam a gondolattal.
Most húgom vette észre, hogy egy ismerős keres angol tanárt facebook-on. Azt gondoltam, hogy valamelyik fiát kell korrepetálni a csajnak, de nem ő szeretne angolt tanulni. Még sosem tanult és most a munkájához kellene.
Remélem jól sikerül ez az első óra és nem szegi kedvét egyikünknek sem.
Kicsit parázom. Még sosem korrepetáltam senkit, semmiből, pedig párszor már kacérkodtam a gondolattal.
Most húgom vette észre, hogy egy ismerős keres angol tanárt facebook-on. Azt gondoltam, hogy valamelyik fiát kell korrepetálni a csajnak, de nem ő szeretne angolt tanulni. Még sosem tanult és most a munkájához kellene.
Remélem jól sikerül ez az első óra és nem szegi kedvét egyikünknek sem.
2015. június 5., péntek
2015. június 3., szerda
2015. június 2., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)


