Az idei karácsony legszebb pillanatai:

Mikor a családom bontotta a nekik szánt ajándékot.

Mikor anyuval és apuval együtt énekeltünk Szenteste.

Mikor E. belépett hozzánk 25-én.

Mikor egész délután beszéltettem anyuval és hugommal. És megtudtam, hogy már mindenki azt várjal, hogy anya legyek...

Mikor E. megkapta az ajándékát ;-)

Még mindig nem vagyok túl jól. Borzasztóan köhögök és fáj a fejem is. Nem tudom, hogy így jó lenne-e edzeni holnap...

De már múlt héten sem voltam...

Már majdnem egy hete dögrováson vagyok.
Múlthét csütörtökön kezdődött egy kis torokfájással. A hétvégét már ágyban töltöttem és hosszú idő után először hétfőn az orvosnál indítottam a napot. Kaptam antibiotikumot, amit már kb. 7 éve nem szedtem. A háromadagos kúrának ma értem a végére. Szerintem a szervezetemnek ez olyan volt, mint egy lórúgás. Nem csoda, hogy majdnem bebólintottam az irodába minden nap.

Amúgy meg megint beleestem a "vásároljunkutolsópillanatbankarácsonyiajándékot" csapdába...

Apuval közösen Walkmaxx cipőt akartunk venni anyunak. De azt a jobban kinézőset, amiről persze aztán kiderült, hogy tavaszi cipő. Így már csak a maradék méretek vannak. A 39-es nem maradék méret...

Amikor a főnök megkérdezi, hogy nem akarok-e spórolni a szabimmal és bejönni szombaton, csak hogy szemmel tartsam a takarítókat, nem tudom sírjak-e vagy nevessek.
Főleg, hogy így is van 5 nap szabim, amit úgysem fogok tudni kivenni...

Mikor úgy ébredsz, hogy de jó végre péntek van, aztán rájönni, hogy csak szerda...

Azt, hogy egy év után sikerült meggyőznöm a főnökömet, hogy az irodai függönyöket vigyük már el mosodába (főleg így karácsony előtt), sikernek könyvelem el.

E. családját tegnap kipipáltuk ajándék beszerzés terén. Az én családom ennél sokkal bonyolultabb...

Feldíszítettük az irodában a karácsonyfát.

Kicsit megcsapott a karácsony szele...

Imádom, mikor narancs és mandarin illat lengi be az irodát!

Tegnap munka után rohantam E-hez, hogy magamhoz vegyem az ott hagyott kocsikulcsom és rohanjak tovább, hogy mindent elintézzek, amit terveztem.
Beléptem a szobába és a kocsikulcs ott függött egy kis papírlapon. Mellette egy kis "levél". Mivel újabban nagyon fáradt és depresszióra hajlamos vagyok E. és a Mikulás meglepnek egy 60 perces kakaóvajas masszázzsal. Az időpont is adott, ma este negyed hét.

Én úgy imádom ezt a hapsit...

Jah, és amúgy tegnap is enyhült kicsit a nyomiságom ugyanis turiztam egy nagyon csini, térdig érő farmerszoknyát 300 forintért!!!

A könyv meglett. Tegnap.... Mert pénteken a szakadó esőben inkább haza siettem haza. A hétvégét E.-vel töltöttem így esélytelen volt, hogy ajándékot vegyek neki. De tegnap bepróbálkoztam és siker :-)

Nem tudom, hogy az időjárásnak köszönhetően-e vagy miért, de kicsit bedepiztem az elmúlt napokban. Olyan semmilyennek, sőt inkább szarnak nyominak érzem magam. Szerintem unom a jelenlegi helyzetet már. E.-vel ez a kétlakiság évek óta, az állandó ide-oda utazás, a "jó otthon, de neki is kéne otthon lenni" érzés, a folytonos logisztika... belefáradtam szerintem.

A jövő évi karácsonyt a közös, saját a bank otthonunkban akarjuk fogjuk tölteni!!!!

Várom a csodát!