Anyu nem bír lábra állni. Már péntek este fájdította a lábát. Szombaton már sántikált. Vasárnap reggel apuval a sürgősségin kezdtek, ahol egy gyorsteszt segítségével megállapították, hogy nincs trombózisa. De hogy akkor mi lehet a baj nem is érdekelte őket. Közölték, hogy hétfőn jelentkezzen a háziorvosnál. Amúgy mire onnan hazaértek már a térde is bedagadt.
Apu már ott számlálta anyunak, hogy neki is fáj a lába meg a feje. Hazaérve lázat mért kiderült, hogy lázas. Egész nap nem ment le neki, hiába izzadt, vagy gyógyszerezett.
E.-t tegnap mentő vitte el a meccsről. Összeütközött egy sráccal, aki aztán ráesett. Kulcscsonttörés... Fasza.
Megröntgenezték a sürgősségin, majd hazaküldték. Reggel 7kor jelentkezzen az osztály, majd megműtik.
Egész éjjel alig aludtunk. Fájt neki, mint az állat. Nem csináltak vele semmit. Szabályosan látszik, ahogy el van neki törve.
A legrosszabb, hogy ő most fel sem fogta, hogy ez minimum 6 hét kényszerpihenőt jelent.
A múlthéten elhajtottam a cigány asszonyt, aki zoknit árult a belvárosban. Tuti rám küldte a prikezsiát!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése