Ez az első hét, hogy E délutános.

Vagyis ez így nem teljesen igaz. Amikor megismerkedtünk (4 évvel ezelőtt) akkor ugyanis 3 műszakban dolgozott. De ez akkor még nem nagyon jelentett bonyodalmat. Akkoriban még nagyon az elején jártunk a kapcsolatunknak és csak pár hónapig tartott, ugyanis nem sokkal utána munkahelyet váltott.
Az már sokkal rosszabb volt, ugyanis állandó éjszakás volt majdhogynem egy évig. az valóban rossz volt. De nem csak, mert nagyon ritkán tudtuk együtt tölteni az éjszakát. E-nek nagyon rossz volt a közérzete, nem tudott aludni napközben és sokszor még hétvégeken is dolgozott.
Ezért is mondott fel és nem maradt ott tovább.

Amikor itt elkezdett dolgozni, akkor elkényelmesedtünk :) Ő fél nyolctól fél négyig, én nyolctól négyig. Tökéletes beosztás.

De most jött az "előléptetése". Nagyon büszke vagyok Rá. Neki is hízelgő, hogy rá gondoltak és hogy megfelelőnek gondolják a pozícióra. Csak ezzel együtt bejött a két műszak. Attól féltem/félek a legjobban, hogy a edzéseken csak két hetente tud részt venni és ez fogja frusztrálni. Majd kiderül szép lassan, hogy bírja.
Én mindenesetre büszke vagyok Rá. Most pedig kéthetente igyekszem hasznosan eltölteni a délutánokat amíg ő dolgozik. Anyuékkal vagyok, tanulok, edzem. Szerintem el leszünk így is. Megszokjuk majd és felismerjük ennek is a jó oldalát.