2012. november 22., csütörtök

Tegnap betévedtem a belvárosi Rossmannba.

Igazából nagyon ritkán járok oda. A belvárosban az utca másik végén lévő dm-t szoktam inkább választani. Ami nekem igazából útba esik a Rossmann, de a Plázában. De ez a story szempontjából igazából mindegy. Siettem, hogy odaérjek a színházba még a jegypénzár bezárása előtt. De közben eszembe jutott, hogy tamponhiány lépett fel otthon. Így hát befutok a Rossmann-ba, mert épp útba esik. A pénztárhoz lépek az egy kis árummal, ami 485 Ft-ba kerül. Ott eszmélek, hogy csak 10.000-s van a pénztárcámban. De gondoltam, úgyis tudnak visszaadni. Fizetek. Ekkor a pénztáros kifakad, hogy ők nem pénzváltó és ma már én vagyok a sokadik, aki 10.000-sel akar fizetni egy pár száz forintos tételt. Hát úgy meglepődtem, hogy meg sem tudtam szólalni. Pár pillanat múlva már lett volna mondani valóm bőven, de akkor már az ajtóban álltam. Azért félhangosan megjegyeztem, hogy ide sem jövök be többet.
Ez az én formám. Eljöttem és utána magamban duzzogtam ahelyett, hogy jól kiosztottam volna a nőt. "Hadd mutatkozzam be: Én vagyok a kedves vevőőőő! És nem muszáj nekem itt vásárolnom, máshol is el tudom költeni az 500 forintomat, ahol nem nyavalyognak. És most már csak egy volt vásároló vagyok"
Mondjuk ez így is van. Soha nem megyek oda. Már vannak ilyen helyek sajnos, ahol belefutottam egy - két tuskó eladóba és ezért nem megyek oda. Megoldom máshol.
Én elhiszem, hogy rossz napja volt, de nekem is van sokszor. Mégsem csapom rá a telefont az idétlen telefonálókra meg nem lököm ki a dilis postást az irodából. Aki nem tudja ezt kezelni az nem menjen eladónak/vendéglátósnak stb.

PS.: Megvan a színház jegy anyuéknak karácsonyra! Egy pipa :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése