2015. november 18., szerda

Reggelente annyira antiszociális vagyok, hogy még attól is összerezzenek, ha ismerőst látok a buszon.

Rettegek, nehogy beszélgetni kelljen vele.

Reggel engem hagyjanak békén, addig amíg magamtól úgy nem határozok, hogy eljött az idő, ismét az emberiség része szeretnék lenni...


Lehet, hogy kocsival kéne járnom dolgozni.

1 megjegyzés: