A nő ezek után késztetést érzett arra, hogy megfogja a táskám ??!! Mondogattam neki, hogy nem kell, nem nehéz. volt nálam egy másik nehezebb táska is, de mondtam, hogy azt meg leteszem a földre. De ezzel nem érte be kitépte! a kezemből a taáskámat és megfogta. Majd késztetést érzett arra is, hgogy elmesélje, hogy mi történt vele az nap.
Gondolom mondanom sem kell, hogy nem voltam ezekre lelkileg felkészülve. Épp elég a bajom. Segíteni akartam neki, hogy átadtom a helyem, erre torrorizál!
Alig vártam, hogy a következő megállónál legyünk. Kitaláltam ugyanis, hogy majd a felszálló tömegre hivatkozva elmegyek tőle. Nagy nehezen sikerült kitépnem a kezéből a táskám és megmagyarázni neki, hogy arrébb kell állnom, hogy mások is fel tudjanak szállni.
Ezekután legközelebb kétszer is meggondolom kinek adom át a helyem. Vagy nem is szólok semmit csak felpattanok, akkor hátha megúszom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése