A nagy szakdolgozat harc eredménye bukás lett. Ugyanis hiába minden, de gyengének bizonyultam.

Tudom én, hogy meg lehetett volna csinálni, de hát ez van. Majd következő félévben. Ami annyira nem is lenne baj, merthogy tantárgyam nem marad (remélem!). Meg amúgy is télen ugyebár nem okoz gondot, hogy bent tartsam magam a szobában. Egyetlen hátrány azért mégis van. Mégpedig szemmel láthatóan: jó mélyen bele kell nyúlnom a zsebembe! L

Az élménybeszámolót pedig ott hagytam abba, hogy megtudtam: Róma!

Olyan boldog voltam. El sem tudtam mondani.  De a boldogság közepette mélyen eszmecseréltünk E-vel. Ugyanis Rómába vonattal kellett eljutnunk. Két választásunk volt:

1.       másfél órás út - 82 €

2.       három órás út – 41 €

Én a pénztárcánkat – és azt, hogy én egy fillért sem fizettem – tekintve erősen helyt álltam a háromórás út mellett. És győztem J  E.  aki nem egy türelmes és egy helyben sokat utazgató típus meghajolt a döntésem előtt. És nem bántuk meg szerintem egyáltalán, hogy ezt választottuk. Menet közben böngésztük az útikönyvet, és csodáltuk a tájat! Majd végül megérkeztünk Rómába!

Egy gyors metró és busz fogócska  - esővel! naná, hogy akkor esett mikor bőrönddel kapkodtuk a  fejünket, hogyan és merre – után megérkeztünk a hotelbe. Róma külvárosában voltunk, de gyönyörű volt a hely. Nekem a három közül ez tetszett a legjobban. Csodás kilátással, pihe puha ággyal és rendkívül kedves személyzettel. Mivel külvárosi részen volt jóval olcsóbb, mintha Rómában szálltunk volna meg. Az utazás a belvárosba viszont nagyon egyszerű volt egy busz majd egy metró, amivel aztán bármi elérhetővé vált. Arról nem is beszélve, hogy a metró jegy érvényes a buszra is! J